F�ldrajzi fekv�se? K�ts�gtelen�l ez is: a v�ros a hatalmas �b�l �s az odavezet� tengerszoros partj�n magas dombokra �p�lt. A Csendes-�ce�n itt 80 km hossz�s�g� v�dett �bl�t form�l, amelybe csak keskeny tengerszoroson �t lehet bejutni, a Golden Gate-en, az Aranykapun. Az �b�l k�t r�szre tagol�dik, az �szaki San Pablo Bayre, ide torkollik a Sacramento River, a d�li r�sz a San Francisco Bay.

�ghajlata hozz�ad valamit var�zs�hoz: itt nincs kem�ny t�l �s forr� ny�r, csup�n egyetlen, hossz�ra ny�lt tavaszi-�szi id�szak az �ce�n kiegyenl�t� hat�sa k�vetkezt�ben. Az �ce�n t�m�nytelen mennyis�g� k�d�t is hoz a v�rosra, f�k�nt a ny�ri h�napokban, estefel�, amikor a tenger fel�l csak�gy �ramlanak a k�dfelh�k, lassan megt�ltve az alacsonyabban fekv� r�szeket.

A var�zst nem magyar�zhatja teljesen San Francisco �p�t�szete sem. M�eml�k alig van a v�rosban, hiszen az eg�sz telep�l�s alig t�bb mint m�sf�l sz�z �ves. Centruma olyan, mint sok m�s amerikai nagyv�ros�: magas�p�letek, irodah�zak, �ruh�zak, lak�telepei pedig jelent�s m�rt�kben azokb�l a m�lt sz�zadi, sz�zad eleji �p�letekb�l is �llnak, amelyek m�s v�rosokban sz�z�val tal�lhat�k. Igaz, San Francisco itt el elt�r m�sokt�l: gondosan rendben tartja, vid�m, der�s sz�n�re festi ezeke a h�zakat, s hozz�toldja hagyom�nyos �p�t�szeti megold�sukhoz a hatalmas f�ldszinti z�r verand�t, a nagyablakos  nappali szob�t - de ez sem az igazi k�l�nlegess�g.

San Francisco rendk�v�l �sszetett v�ros nemzetis�gi szempontb�l: a legkevesebben tl�n �ppen az angolsz�szok vannak. Hatalmas k�nai, olasz, n�met kol�ni�k alakultak ki: a Chinatownban kb. 30 ezer k�nai �l.

A v�ros az amrikai kultur�lis �let fellegv�rai k�ze tartozik: itt m�k�dik az orsz�g m�sodik �land� operat�rsulata, van szimfonikus zenekara, sz�mos sz�nh�za, sok m�zeuma. Kult�r�ja sz�nesebb, mint New York�.

Nagyv�ros, de hi�nyzik bel�le a nagyv�rosok ridegs�ge. "Frisco" - ahogy szinte mindenki bec�zi a v�rost - bar�ts�gos �s bar�ti. Tal�n legjobban az angol k�lt�, Rudyard Kipling fogalmazta ezt meg: "San Francisc�nak csak egy hib�ja van - �rta. "Neh�z otthagyni..."

Ami szinte a legfurcs�bb: ez a der�s v�ros egy �vsz�zaddal ezel�tt alighanem a legrosszabb h�r� fiatal metropolisza volt az USA-nak. Ugyanis a legnagyobb "boom-town"-k�nt, az egyik napr�l a m�sikra, f�ldb�l kin�tt v�rosk�nt indult el a karrierje �tj�n. T�rt�nete enn�l messzebb ny�lik vissza: abban az �vben sz�letett, amikor az amerikai f�ggetlens�g, 1776-ban. Ekkor alap�tott a spanyol gyarmati korm�nyzat itt egy kisebb er�d�t, a Presidi�t, a katolik egyh�z pedig misszi�t, amelyet csak Dolores n�ven ismernek, de amely Assisi Szent Ferenc nev�t viselte. A telep�l�s neve akkor m�g Yerba Buena, azaz "j� f�" volt, csak azok �ltek itt az indi�nokon k�v�l, akiket a spanyol gyarmati korm�nyzat helyezett ide. M�g 1841-ban is mind�ssze 30 csal�d alkotta a katon�kon �s a papokon k�v�l a lakoss�got.

Az arany hozta a nagy v�ltoz�st. A v�ros lett a californiai aranyvid�k kapuja. A spekul�nsok hada el�nt�tte a v�ros, az ingatlan�rak csillag�szati magass�gokat �rtek el, a fogyaszt�i �rak a magasba sz�ktek.

1906. �prilis 18-�n hatalmas f�ldreng�s r�zta meg a v�rost. Sok �p�let �sszed�lt, a leomlott h�zakban t�z �t�tt ki. Szinte az eg�sz v�ros le�gett, csak n�h�ny negyed maradt meg. M�r a f�ldreng�s m�snapj�n hozz�fogtak a v�ros �jj��p�t�s�hez. Az�ta korszer� nagyv�ros n�tt ki a f�ldb�l �s a megmaradt r�szek is �talakultak.