Az Alcatraz t�rt�nete Mindenidõk legh�rhedtebb b�rt�ne a San Francisc�i �b�lben fekvõ Alcatraz. 1850-1963-ig �zemelt hivatalosan, teh�t v�gleg kereken 40 �ve z�rt�k be. A sziget mai neve val�sz�nûleg a spanyol Alcatraces sz�b�l alakult ki. 1775-ben spanyol haj�sok fedezt�k fel a San Francisc�i �b�llel egy�tt. A felfedezõ, Juan Manuel de Ayala �gy nevezte el a szigetet, hogy a Pelik�n-sziget. Ez spanyolul Alcatraces. Ez a n�v k�sõbb angolosodott �s �gy lett Alcatraz Island a neve, mely hivat�s�nak megfelelõen t�bbsz�r is m�dosult, mint Fortress Alcatraz, Alcatraz (Prison Island) �s most sim�n Alcatraz. A sziget szikl�s felsz�ne �s kin�zete miatt idõvel r�ragadt a „The Rock” vagy „A Szikla” becen�v. Az �b�lben sz�mos sziget van. A Szikla, a Lime Point �s a Fort Point a legnagyobb t�rt�nelmi jelenõs�gûek. Mindk�t m�sik sziget neve az erõd�tm�ny mivoltukra utal. Ezzel a k�t szigettel az Alcatraz egy h�romsz�g v�delmet alak�tott ki �s az �bl�t, a Golden Gate-t �s a v�rost hivatott megv�deni. A kaliforniai aranyl�z, mely San Francisco hirtelen �s gyors n�veked�s�t eredm�nyezte valamint a t�ny, hogy a San Francisco �bl�nek felt�tlen v�delemre volt sz�ks�ge, k�sztette a hadsereget, hogy egy citadell�t vagy erõd�t �p�tsen a szigetre. Az �p�tkez�s az 1850-es �vek elej�n kezdõd�tt, a hadsereg tervet k�sz�tett t�bb mint 100 �gy� elhelyez�s�re. �gy az Alcatrazt �gy alak�tott�k ki, hogy a nyugati partvid�k �s az akkori idõk legjobban biztos�tott erõd�tm�nye volt. A Szikla v�delmi szerepe egyre cs�kkent, a szigeten soha nem volt �tk�zet. Val�sz�nûleg, mert senki nem jutott el od�ig. 1850-ben ker�ltek ide az elsõ rabok. Igy egyre nõtt a b�rt�n szerepe. Itt l�pett mûk�d�sbe a nyugati partvid�k elsõ vil�g�t�tornya, a Lighthouse Rock. 1909-ben a hadsereg a citadell�t lebontotta, az alagsort meghagyva, ami egy katonai b�rt�n alapjak�nt szolg�lt. 1909-tõl a 1911-ig katonai fegyencek �p�tett�k fel Szikl�n az �j b�rt�n �p�let�t, ami az USA Csendes �ce�ni katonai B�ntetõt�bora lett. Az amerikai hadsereg 8 �ven kereszt�l haszn�lta a szigetet, amikor az Igazs�g�gyi Miniszt�rium vette azt �t a b�ntet�s-v�grehajt�si int�zet sz�m�ra. Az USA korm�nya elhat�rozta, hogy az Alcatrazb�l a lehetõ legbiztons�gosabb �s a szem�lyis�gi jogokat a legkev�sb� sem figyelembe vevõ fogh�zat alak�t ki. Alcatrazban a b�rt�nlak�knak n�gy f�le joguk lehetett: lehetõs�g az �tkez�sre, ruh�zkod�sra, eg�szs�g�gyi ell�t�sra valamint fed�l a fej�k f�l�. Minden egy�b hatalmas kiv�lts�gnak minõs�lt, amit ki kellett �rdemelni. Ilyen privil�giumnak sz�m�tott a munka, levelez�s csal�dtagjaikkal illetve azok l�togat�sa, k�nyvt�r haszn�lat �s m�s szabadidos tev�kenys�gek, mint pl. zenehallgat�s, fest�szet. Az akkori korm�ny �gy pr�b�lta megmutatni a t�rv�nytisztelõ polg�roknak, hogy elt�k�lt sz�nd�ka a bûn�z�si hull�m meg�ll�t�s�nak.   A b�rt�nrõl k�sz�lt k�nyvekkel �s filmekkel ellent�tben az Alcatrazb�l soha nem sz�k�tt meg senki. A rabok sz�ma �tlagosan 265-270 fõ volt, ami a b�rt�n teljes kapacit�s�t -336 fõ- soha nem �rte el. Sok elit�lt szerint itt jobbak voltak az �letk�r�lm�nyek, mint a m�s fegyint�zetekben, sok rab kifejezetten ide k�rte az �thelyez�s�t. Az Alcatrazon t�bb mint 1500 elit�lt vend�geskedett, t�bbek k�zt Al Capone, George „Machine Gun” Kelly, ,Alvin Korpis, Arthur „Doc” Baker �s az „alcatrazi mad�rember” Robert „Birdman” Stoud. Ha valaki m�s fegyint�zetekben nem megfelelõen viselkedet, akkor a Szikl�ra k�ldt�k, ahol a rendk�v�l j�l fel�p�tett monoton napirendi munk�k, gyakorlatok megtan�tott�k az el�t�ltet a szab�lyok betart�s�ra. A szigeten 5 �vn�l tov�bb nem maradt senki. A b�ntetõtisztek �gy gondolt�k, hogy aki 5 �vet elt�lt�tt a Szikl�n az m�r nem lehet vesz�lyes bûn�zõ. Ilyen esetben �tsz�ll�tott�k a fegyencet egy m�sik �llamsz�vets�gi b�rt�nbe, hogy t�ltse le a h�tralevõ idej�t. �m voltak olyan elit�ltek is, akik nem volt t�relm�k meg v�rni meg az 5 �vet. 29 �v alatt sz�mos sz�k�si k�s�rlet t�rt�nt, meg sz�m szerint 14 k�l�nb�zõ k�s�rletet jegyeztek fel �s 36 rab pr�b�lta meg elhagyni a szigetet. Ezek k�z�l huszonh�rmat elfogtak, hatot sz�k�s k�zben agyonlõttek �s kettõ v�zbef�lt. Az elfogott sz�kev�nyek k�z�l kettõt k�sõbb a Kaliforniai �llami B�rt�n San Quentin-i g�zkamr�j�ban kiv�geztek, mert az 1946-ban „Alcatrazi �tk�zet” n�ven elh�res�lt sz�k�si k�s�rletben egy b�ntetõtiszt meghalt. A tiszt hal�l��rt a k�t sz�kev�nyt tett�k felelõss�. Felmer�lhet ezek ut�n a k�rd�s, hogy vajon t�nyleg siker�lt- megl�pnie valakinek is a Szikl�r�l. Att�l f�gg mit �rt�nk sz�k�s alatt. Azt, hogy siker�l-e kij�nni a cell�b�l, a b�rt�n�p�letbõl, eljutni a partra, be a v�zbe, vagy esetleg, ha eljutunk tal�n a t�lpartra. Ezek ut�n meg nyomtalanul eltunni. Nos, ilyenre az Alcatraz t�rt�net�ben nem volt m�g p�lda. Ugyan hivatalosan soha senkinek nem siker�lt megsz�knie a szigetrõl, vannak olyan esetek, amik k�rd�sesek maradtak. P�ld�ul, hogy mi lett azzal az �t emberrel, akik elhagyt�k ugyan a szigetet, de nem �rt�k el a t�lpartot, val�sz�nûleg �t k�zben v�zbef�ltak. 1963-ban a szigeten a b�rt�nt bez�rt�k, sz�mos okra hivatkozva, mint p�ld�ul neh�z volt az �lelmet elsz�ll�tani a szigetre vagy, mert az Alcatrazn�l m�r voltak fejlettebb fegyint�zetek is. Mind ezek ellen�re a bez�r�s val�di ok�r�l a szakirodalmak nem tesznek eml�t�st. A szigeten k�l�n�s kegyetlens�g uralkodott. Nemegyszer megt�rt�nt, hogy a legkisebb engedetlens�g�rt annyira megvert�k, megk�noztak elit�ltet, hogy az belehalt s�r�l�seibe. Vagy aki lement a partra sz�k�s gyan�j�val, azt k�rdez�s n�lk�l agyonlõtt�k. Persze ez csak ritk�n fordult elõ. Ez a k�l�n�s kegyetlens�g arra vezetett, hogy be kell z�rni a b�rt�nt. 1964-ben egy csoport szi� indi�n csoport mag�nak k�vetelte a szigetet egy 1868-as egyezm�nyre hivatkozva, hogy a rezerv�tumban �lõ indi�noknak joguk van bevonulni b�rmely „el nem foglalt �llami f�ldre”. 1969 november�ben egy 89 fõs indi�n csoport elfoglalta a szigetet �s ott is maradtak 1971 j�nius�ig, amikor a sz�vets�gi rendõrs�g elhajtotta õket. 1972-ben Az Alcatraz Island az �jonnan megalap�tott Golden Gate Nemzeti �d�lõszervezet r�sze lett. B�r nem t�rt�ntek int�zked�sek a szigeten l�võ lepusztult, az idõj�r�s viszontags�gait�l megviselt l�tes�tm�nyek, a t�rt�nelmi vil�g�t�torony �s n�gy m�s, 1970-ben le�gett �p�let helyre�ll�t�s�ra, a sziget most nyitva �ll a l�togat�k elõtt. Forr�sok: Internet: www.alcatrazhistory.com Kolozsv�ri Zolt�n